szerző: Dr. Krkos Károly

Tudta, hogy az IgG-alapú eliminációs diéta akár a krónikus tünetekre is megoldást nyújthat? Bár nem allergiát mutat ki, egyre több tudományos vizsgálat igazolja: az IgG-szint segíthet beazonosítani a problémás ételeket. Az eliminációs diéták így célzottabbá, hatékonyabbá válhatnak – megfelelő szakértő segítséggel pedig biztonságosan alkalmazhatóak.

Az allergiák diagnosztikájában a legmegbízhatóbb módszernek a csak kórházi körülmények között biztonságos kettősvak, placebo-kontrolált terhelést (DBPCFC) tartják. Laboratóriumi módszerek közül a különböző ételspecifikus IgE áll rendelkezésre, s ha az egy adott ételre pozitivitást mutat, komponens-specifikus IgE (tehéntej esetén elsősorban a kazein, a-laktalbumin, b-laktoglobulin) meghatározással lehetséges pontosabban azonosítani a kiváltó komponenst. A legerőteljesebb antigén a kazein, az ellene termelődött IgE szint utalhat a tolerancia kialakulásának alacsony valószínűségére⁵. A non-IgE allergiák [ételfehérje indukálta enterokolitisz szindróma (FPIES), ételfehérje indukálta enteritisz (FPIE), ételfehérje indukálta proktitisz (FPIAP)] kimutatására csak DBPCFC használható. Kevert non-IgE/ IgE allergiák (eosonophil gastrointestinalis betegségek) esetén pedig az étel-érzékenység vizsgálata nem képezi a standard módon alkalmazott hat- ill. hét-étel eliminációs étrend alapját.

Az IgG vizsgálat nem allergia kimutatására használható, arra legfeljebb IgE-alapú vizsgálatok alkalmasak. Bizonyos krónikus, nehezen kezelhető betegség esetén, melyet szakorvos állapított meg és bevezette a kezelést, előfordul, hogy a megkezdett terápia nem hoz megfelelő javulást. Ilyenkor az eliminációs diéta további tüneti enyhülést jelenthet.

Az IgG-nek 4 alosztálya ismert (IgG1, IgG2, IgG3, IgG4), melyek nem azonos feladatot látnak el az effektor immunreakciókban. Míg a kezdeti IgM válasz IgG3, majd IgG1 esetleg végül IgG2 izotípus váltással jár¹, és ezek az alosztályok (főként az IgG1 és IgG3) jelentős szerepet játszanak a komplement aktiválásban és az opszonizációban (és proinflammatorikus citokinek termelődésében), addig az IgG4 sem opszonizálni, sem komplementet aktiválni nem képes^2-4. Így az IgG4 és az IgG tesztek közé nem tehető egyenlőségjel, hiszen az IgG4 jelenléte toleranciára utal. Az említett EAACI állásfoglalás⁶ is az IgG4 alkalmatlanságát taglalja, ugyanakkor nem veti el az IgG vizsgálatokat. A CSACI (Canadian Society of Allergy and Clinical Immunology) cikk, ami változatlanul az EAACI gondolatait veszi át, az IgG-ről is negatívan nyilatkozik, de erre utaló bizonyítékról semmilyen utalást nem tartalmaz⁸.

Az, hogy az ételfehérje elleni IgG-szint nem kizárólag a toleranciát tükrözi, abból is valószínűsíthető, hogy nagyszámú IgG vizsgálatok során a gyakran fogyasztott húsokra (sertés, marha, csirke) elenyészően kevés pozitivitás látható.

Ma már találhatók olyan prospektív, randomizált, multicentrikus, kettősvak vizsgálatok, melyek az IgG-alapú eliminációs diéta jótékony hatását bizonyítják⁷.

Bármilyen eliminációs diéta csak szakképzett dietetikus vezetésével végezhető, hogy az étrend kiegyensúlyozott maradjon, a makro- és mikrotápanyag bevitel megfelelő legyen.

1. 1. 1. Andrew M. Collins and Katherine J. L. Jackson: A temporal model of human IgE and IgG antibody function 2013, Frontiers in Immunology https://doi.org/10.3389/fimmu.2013.00235

1. 1. 2. Alan P Knutsen: IgG subclasses: Physical properties, genetics, and biologic functions 2024, UpToDate https://www.uptodate.com/contents/igg-subclasses-physical-properties-genetics-and-biologic-functions?search=IgG%20subclasses%3A%20Physical%20properties%2C%20genetics%2C%20and%20biologic%20functions%20%20&source=search_result&selectedTitle=1%7E150&usage_type=default&display_rank=1

1. 1. 3. A M Davies, T Rispens et al: Structural Determinants of Unique Properties of Human IgG4 Fc 2013, Journal of Molecular Biology, http://dx.doi.org/10.1016/j.jmb.2013.10.039

1. 1. 4.  R Bianchini, S N Karagiannis et al: The Role of IgG4 in the Fine Tuning of Tolerance in IgE-mediated Allergy and Cancer 2020, International Journal of Molecular Science, 21:5017

1. 1. 5. C Cronin, C M Archidona et al: Real-Life Use of Component-Specific IgE in IgE-Mediated Cow’s Milk Protein Allergy in a Spanish Paediatric Allergy Centre 2023, Antibodies, https://doi.org/10.3390/antib12040076

1. 1. 6.  S O Stapel, r Asero et al: Testing for IgG4 against food is not recommended as a diagnostic tool: EAACI Task Force Report 2008, Allergy, https://doi.org/10.1111/j.1398-9995.2008.01705.x

1. 1. 7. P Singh, W D Chey et al: A novel IgG ELISA-based Elimination Diet in Irritable Bowel Syndrome: A Randomized, Sham-controlled Trial 2025, Gastroenterology, https://doi.org/10.1053/j.gastro.2025.01.223

1. 1. 8. S Carr, E Chan et al: Csaci Position statement on testing of food-specific IgG 2012, Allergy, Asthma & Clinical Immunology, https://doi.org/10.1186/1710-1492-8-12  s://doi.org/10.3389/fendo.2023.1148166

2025.03.18.