IgG-intolerancia teszten alapuló eliminációs diéta hatása a migrénes rohamokra

szerző: Dr. Krkos Károly

A migrén epizódszerűen jelentkező rendellenesség, melynek középpontjában a gyakran hányingerrel és fény/hangkerüléssel együtt járó súlyos fejfájás áll1. Az Amerikai Egyesült Államokban a nők 18%-a, a férfiak 6%-a érintett5. A Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) diagnosztikai kritériumai szerint2 migrén akkor állapítható meg, ha a betegnek legalább 5 alkalommal 4-72 óra hosszan tartó csillapíthatatlan fejfájása alakul ki és az alábbiak közül legalább kettő jellegzetesség megfigyelhető:

• féloldali lokalizáció
• lüktető jelleg
• jelentős vagy súlyos intenzitású fájdalom
• rutin fizikai aktivitásra (pl. sétálás, lépcsőzés) fokozódó vagy annak teljes elkerülésére késztető tünetek
• a fejfájás mellett az alábbiak közül legalább egy tünet létrejön:

o hányinger és/vagy hányás
o fény- és hangkerülés
A migrén sok esetben aurával jár3,
• mely megelőzheti vagy követheti a migrénes rohamot, de izoláltan is jelentkezhet,
• 5-20 perc alatt fejlődik ki és kevesebb, mint 60 percig tart
• leggyakrabban vizuális tünetekkel jár, de más szenzoros és motoros tünetek ill ezek kombinációja is előfordulhat
• a vizuális tünetek pozitívak vagy negatívak lehetnek
• a legjellegzetesebb a villogó, körülírt látótérkiesés (scotoma), mely ív vagy szalag alakú, villogó vagy csillámló cikk-cakk határral.

Egyértelmű oka még nem tisztázott. Az aurával járó formákban a CSD (cortical spreading depression) magyarázhatja a jelenség kialakulásának okát (CSD: a kérgi szürkeállományban kialakuló excitációs hullám, melynek terjedési sebessége 2-6 mm/perc, melyet kálium- vagy glutaminsav felszabadulás vált ki, melynek hatására több neurotranszmitter szabadul fel). A CSD aktiválta a trigeminovascularis (háromosztatú ideg-ér) rendszer, mely stimulálja a kemény agyhártya ereinek nociceptív neuronjait, s fájdalom-kiváltó anyagok szabadulnak fel: calcitonin gene-related peptide (CGRP), substance P, Neurokinin A1,3. Ennek következménye steril gyulladás lesz. Ehhez járul még hozzá, hogy a CSD a következő molekulákat kódoló géneket is aktivizálja: COX2 (ciklo-oxigenáz-2), TNF-alfa, IL-1-béta, galanin, metalloproteinázok)3.
A betegségre való hajlam öröklődését bizonyítja, hogy a migrénes páciensek 70%-ában egyenes ági rokon érintettsége kimutatható. Néhány, migrénnel járó ritka betegségnél mutatható ki egyértelmű (általában autoszom domináns) öröklésmenet.

Migrénes rohamot kiváltó tényezők4:

• hormonális változások (menstruáció, ovuláció, terhesség)
• stressz
• alvászavarok (túl sok vagy kevés alvás)
• gyógyszerek (pl. értágítók, fogamzásgátlók)
• dohányzás
• erős fény
• erős szagok
• fejsérülés
• időjárás változás
• éhezés
• ételek/italok, ételösszetevők, melyek a roham kiváltásával összefüggésbe hozhatók:
o koffein,
o édesítőszerek (pl. aszpartám, szacharin
o glutamát
o citrusfélék
o tiramin tartalmú ételek (pl. érett sajtok)
o nitritet tartalmazó húsok

Számos tanulmány jelent meg, mely szerint a fejfájás kiváltásában szerepet játszó termékek fogyasztása immunglobulinok és komplement termékek, keringő immunkomplexek szintjének emelkedésével, lokális hízósejt degranulációval jár6. Ételkomponensek elleni IgG és IgE szinteket mérve, az összes vizsgált páciens mintáiban az IgG szint volt emelkedett, az IgE kevésbé. Tradicionális kezelésre nem javuló pácienseknek (n=65) IgG teszt alapján eliminációs diétát vezettek be. 43 páciensnél (a 65 közül) teljes remissziót állapítottak meg. A vizsgált személyek között 6-nál migrén és colitis együttesen fordult elő. A diéta hatására mindkét betegségük jelentősen javult. A beavatkozás akkor hatásos, ha szigorúan betartják az étrendváltoztatást. Diétahiba esetén a tünetek pár napon belül kiújulnak6.
Egy étrend és migrén összefüggéseit elemző irodalmi áttekintés7 szerint az eddig felmerült lehetőségek közül az étel specifikus IgE, az aminokat oxidáló enzimek (MAO A és MAO B) az azokat szulfatáló enzimek (fenolszulfo-transzferáz M és P) feltételezett csökkent aktivitásának szerepe nem igazolódott egyértelműen, viszont egyre több adat jelenik meg az az étel-IgG meghatározásra alapozott eliminációs diéta jótékony hatásáról.
Kettősvak, randomizált, cross-over tanulmány8 30 nem aurás migrénes pácienst vizsgált. 6 hétig a páciensek felénél kiiktatták az étrendből az IgG pozitív komponenseket, míg a másik csoport fogyasztotta ezeket az ételeket. Az ezt követő 2-hetes diétamentes periódus után újabb 6 hetes elimináció történt az előzőleg nem diétázó csoportnál, míg az első fázisban diétázók IgG pozitív ételeket kaptak. Szignifikáns különbséget adódott a diétázó és nem diétázó csoportok között (mind az első, mind a második fázisban) a fejfájással járó napok száma és a migrén attakok száma tekintetében, így az IgG-pozitív ételek elhagyásának jótékony hatása bebizonyosodott.
A migrén gyakrabban fordul elő irritábilis bél szindrómában (IBS), gyulladásos bélbetegségekben (IBD) és cöliákiában szenvedő páciensek között. Migrénes édesanyák csecsemőiknél gyakrabban tapasztalnak kólikás rohamokat és a migrénes gyermekek csecsemőkorukban gyakrabban küszködtek kólikával. Számos tanulmány bizonyította az IBS, IBD, a cöliákia és a migrén kapcsolatát. Ezek között az állapotok közötti kapcsot a bél áteresztőképességének változása és a gyulladás kialakulása jelenti9. Mindezek mellett a bél mikrobák összetétele, egyensúlya is fontos szerepet játszik a megfelelő mikrobiota-bél-agy tengely működésében.

Ábra: a mikrobiota-bél-agy tengely9

Migrénes rohamokkal küszködő irritábilis bélszindrómával diagnosztizált betegeket 3 csoportba osztottak: az első csoportot IgG teszten alapuló eliminációs diétában részesítették, a második csoport probiotikumokat kapott, míg a 3. csoport mind eliminációs étrendet, mind probiotikumot két héten keresztül10. A migrénre utaló tüneteket, a bélműködést (gut function score) és a szérum szerotonin szintet vizsgálták a 0., 7. és a 14. napon. A bélpanaszok javultak, a migrénes tünetek enyhültek a vizsgálat alatt. A mért paraméterekben az eliminációs diétában részesült és a kombinációs kezelést (diéta és probiotikum) kapók esetében mutatkozot szignifikánsnak a javulás.
Egy kettős-vak, randomizált, kontrollált cross-over tanulmányban is vizsgálták az IgG-teszt alapján beállított eliminációs diéta hatását11. A migrénes rohamok száma, maximális és átlag időtzartama, a puffadás miatti hasi fájdalom gyakorisága és súlyossága és az életminőség szignifikánsan javult az étrendváltoztatás alatt, a provokációs diéta ellenkező hatást váltott ki.

Irodalom: